Bokréta Rajzműhely Gyöngyöstarján: Rétes

Az volt az elképzelésem a mai alkalomra, hogy a klasszikus festészet ízét próbáljuk megragadni egy feladatban a gyerekekkel, és reménykedtem benne, hogy a kicsik is vevők lesznek rá. Úgy láttam, a többségnek ízlett, amit főztünk, és ez örömmel töltött el. Jó, persze voltak olyanok is, akik, még mielőtt bármit is mondtam vagy mutattam volna az aktuális feladattal kapcsolatban, és még azt sem tudták, mi lesz az, máris fintorogtak a plafont nézve, hogy jaaaaj, ez biztos tök uncsi lesz... dehát május vége felé járunk, ilyenkor lélekben már sok gyerek nyaralni indult, dekoncentrált, és türelmetlen, hiszen kinn süt a nap, nyári meleg van, bodzaillat bizserget, és annyira csábít a szabadság, hogy a csodának sincs kedve a suliban ücsörögni holmi feladatok fölött... Tulajdonképpen tökéletesen megértem én ezt is, nem is veszem magamra. :-D Nem is unalom ez, csak vágy az "igazi rét" után. És bár érdemes vállalkozni arra a kalandra, amit az adott alkalomra előkészítek, de nem kötelező: lényeg, hogy végül mindenki találjon magának valami számára érdekes témát.

A kiindulópontunk Gustav Klimt festészete volt, és az ő aprólékos-játékos rétjei, virágözönjei - a szakkörön mutattam a gyerekeknek néhány reprodukciót is, ezeket lásd lejjebb. A gyöngyöstarjáni szakkörök történetében egyszer már játszottunk hasonlót, kisgyerekekkel és felnőttekkel is, csak akkor vizet festettünk hasonló módon, úgy, hogy színekből "megszőttük" a tájképet. Ez egyszerre egyszerű és bonyolult, ugyanis, tulajdonképpen ugyanazt a műveletet kell sokszor egymás után elvégezni, amit egyáltalán nem nehéz kivitelezni, viszont egy kis kitartás is kell hozzá. És a gyerekek csodát alkottak, a kicsi elsősök is! Nézzétek:

Bódis Hanga - harmadik osztályos

Csikos Hanna - első osztályos

Csikos Hanna - második osztályos

Tóth Attila - első osztályos

Kerek Noémi, első osztályos

Mikula Dorka - harmadik osztályos

Mohácsi Mirtill - harmadik osztályos

Molnár Hanna - első osztályos

Pribula Sára - első osztályos

A technika a következő. Mi A3-as papírra dolgoztunk. Ahogy a vizes feladatverziónál vízszintes, itt függőleges vonalkákkal alapoztuk a hátteret - ami jól érzékelteti a növényi levelek és szárak szövedékét. Három-négyféle zöld temperával dolgoztunk. Először sötétzöld vonalkákat szórtunk el a nagy papíron, aztán közéjük világoszöldeket, aztán ezek közé kis barnával kevert zöldeket (khaki - Ató meg is jegyezte, hogy "nadrágszín", mármint erdésznadrág), majd ezek közé, minden megmaradt fehér területre sárgával kevert világoszöldet tettünk. Kis palettákon dolgozunk. A nehézség az volt, hogy a festéket ecsettel és egy kis vízzel fel kellett lazítani, hígítani, de nem hígra, csak krémesre - nehéz eltalálni a víz mértékét, összedolgozni egyenletesen a festékkel. Tehát mikor egy szín t kikevertük, felvittük mindet a papírra, és mikor elfogyott, körbemenve kinyomtam nekik a következő szín(eke)t és aztán a következőt, így haladtunk. Amikor kész volt a háttér, jöhettek a szirmok. Fázisfotók a legszebbekről:

Cs. Hanna (1) háttere

Kerek Noémi (1) háttere

Cs.Alíz (2) háttere

Ezután a virágokkal is így jártunk el, csak azokkal pöttyöket tettünk a háttérre. a lap alja felé nagyobbakat, a teteje felé kisebbeket... vagy nem. :-D Először hidegpirossal, aztán melegpirossal, aztán ezek fehérrel kevert árnyalataival, aztán sárgával, kékkel, satöbbi, amíg jól esett szaporítani, bonyolítani, színesíteni. A végén szóba jöhettek barna és sárga porzók, és miegyebek is.

Ezeket a Klimt képeket vittem be inspirációképpen:

Ezt a képet pedig én festettem példaként, mert enélkül nem hitték volna el, hogy a sok színes pöttyből és vonalból végül össze fog állni a rét, hogy érdemes lesz nekifeküdni a szisztematikus munkának. De amint fentebb látszik, a gyerekek nem kevésbé jól oldották meg a feladatot, mint én.

Itt pedig a különutas művek sorakoznak.


Kerek Léna - második osztályos. - Azt mondta, ne is fotózzam le az övét, de igazából annyira jónak találom, hogy nem tudom nem megmutatni: tök érdekes kép, nagyon szuper és izgalmas kompozíció, tökjó egyensúlyi helyzetekkel! Függetlenül attól, hogy a többiek mást csináltak, nagy öröm számomra ez a fél-absztrakt festmény!