Tavaszillat

Íme az utolsó restanciám az elmaradt szakkördokumentációk terén, és az idei utolsó tavaszi téma: ezt is még áprilisban készítettük. (Illetve volt még, csak nem annyira sikeres, hogy érdemes legyen megmutatni.)

A téma a tavasztündér háza volt. A tavasztündér, mikor eljön az ideje, kis konyhájában illóolajokat, és illatos vizeket kever-kavar, pazar virágillatokat készít, és ezekből, meg a felolvadó földek, az áradó vizek, és a zsendülő füvek illataiból megkoponálja a tavasz sokszínű, gazdag illatait. Belemerül a munkába, a háza lassan megtelik illatokkal, majd kiszökik a kényényen, a kitárt ablakokon, és elárasztja az ébredező világot. Ezt próbáltuk lerajzolni, olajpasztellel.

(Sajnos nem tudom, hogy melyiket ki készítette... de ha sikerül kiderítenem, pótlom a feliratokat.)

Hímestojások

Vittorio Cadenazzi 3.o

Húsvétkor festették a gyerekek a rajzszakkörön ezeket a tojásokat. Azaz, nem is festették, hanem színváltós "varázsfilccel" rajzolták, aztán a hátteret akvarellceruzával színezték (már csak az új eszköz kipróbálása végett is), aztán vízzel átfestették. Kis malőr, hogy a víz néhol a tojásokat is átitatta, így elmosódott a filc is itt-ott, na de így is szépek lettek.

Király Bernadett 4.o ?

Tóth Jerne Ilona 2.o

Ozsvári Mátyás 2.o

Bagi Kata 4.o

Tuza Bence 4.o

Galambos Lívia 4.o

Nyári Rebeka 1.o

Fekete Zsófia 3.o

Galambos Eszter 2.o

Debreceni Tamás 3.o

Ozsvári Bendegúz 3.o

Vári Benedek 3.o ?

???

Fészkes

Várallyay Édua 2.o.

Még a tavasz elején készültek ezek a rajzok, éppen akkor, amikor a madarak fészket raktak. Azóta is sokszor elhangzik a kérdés, mikor használhatnak végre megint porpasztellt...

Nyári Rebeka 1.o.

Bagi Kata 4.o.

Vári Benedek 3.o.

Debreceni Tamás 3.o.

Király Bernadett 4.o.

Fekete Zsófia 3.o.

Galambos Lívia 4.o.

Galambos Eszter 2.o.

Ozsvári Bendegúz 3.o.

Tuza Bence 4.o.

Lipovszky Márton 3.o.

Terápia

Történt egyszer, hogy a falubeli iskola udvarának közepén álló - a néhány, udvarszéli kis fától eltekintve egyetlen - fát kivágták, mert útban volt a műfüves focipálya és futópálya építésekor.
A gyerekek erről előre nem tudtak semmit, csak látták a favágást, majd azt is, ahogy a hatalmas törzset darabolják az udvaron. Nem túlzok, ha azt állítom, hogy sokkolta őket ez az esemény, ahogy sok szülőt és tanárt is megrázott) többen sírva mentek haza, dühösen és értetlenkedve panaszolták a fa halálhírét. Volt olyan is, aki feketében ment iskolába. Nagyon szerették azt a fát, amelynek keskeny, hosszú árnyékában annyit játszottak meleg napokon. Mások azért voltak megrendülve, mert meg voltak győződve arról, hogy rengeteg állatnak adott otthont, akik most hajléktalanok lettek... Sokan kikeltek magukból, hogy a környezetet védeni kell, és nem elpusztítani.  De leginkább azért, mert váratlanul érte őket, és nem tudtak elbúcsúzni tőle.
 (Talán szerencsésebb az a mód, ahogy ez az egyik gyöngyösi iskolában történt: ott is építkezés miatt kellett kivágni egy nagy fát az iskola udvarán, de ott felkészültek erre, még videó is készült, ha jól emlékszem, és elbúcsúztak tőle, mielőtt...)

A fa kivágásának másnapján szakkörünk volt, és a gyerekek jó része határozottan kijelentette, hogy bármilyen feladatot hoztam, ők most akkor is A Fát fogják lerajzolni. Ösztönösen érezték, hogy a rajz is segíthet, hogy a feszültséget feloldja, és a bánatot feldolgozza az ember. Hogy a rajzolás gyógyíthat. Örültem, hogy konkrét tapasztalatot szerezhetnek a művészetnek erről a nagyon fontos funkciójáról. Ezeknek a rajzoknak a többsége tehát nem mint kép, hanem mint a kifejezés folyamata volt fontos.

Voltak, akik stilizálva a témát nagy, életteli fákat szerettek volna rajzolni. Például úgy, hogy a fát az időbe helyezve jelenítik meg, lombkoronáján az évszakok váltakozásával (ez Eszti vágya és ötlete volt).

Galambos Eszter 2.o

Nyári Rebeka 1.o

Vári Benedek 3.o

Volt, aki a fának (és úgy általában a fáknak) az állatokkal való kapcsolatát szerette volna megmutatni, a fát, mint fontos élőhelyet:

Lipovszky Márton 3.o

A legtöbben azonban azok voltak, akik a kivágás folyamatát ábrázolták, a "gonosz" markolót, szomorúságot:

Lipovszky Ábel 1.o

Vittorio Cadenazzi 1.o

Ozsvári Mátyás 2.o

Néhányan "előtte - utána" típusú, osztott rajzot készítettek:

Galambor Lívia 4.o

Tóth Jerne Ilona 2.o

Persze olyanok is voltak, akik nem ehhez a témához kapcsolódtak, hanem az általam hozott feladatot készítették el. (Igaz, ezt eredetileg festettük volna, de végül ők is, csak úgy, mint a többiek, olajpasztellt használtak.) Ezeken a képeken beleképzelték magukat a pillangók helyébe, mintha sok színes, pompás szárnyú társukkal együtt, egy nagy rajban repülnének egy virágos rét fölött. Letekintenek a rétre, és látják maguk alatt a mező virágainak és a lepkeszárnyaknak a minta és színkavalkádját - ezt próbálták megragadni.

Várallyay Édua 2.o

Király Bernadett 4.o

Debreceni Tamás 3.o

Ozsvári Bendegúz 3.o

Buborék, buborék...

A mai szakkörön kipróbáltuk a színes tintáinkat, hogy milyen szépen futnak szét a vastagon vizes papíron, és mosódnak egymásba. Vannak terveink az Ecoline-nal, de most egy nagyon egyszerű téma egyszerű megoldása adott alkalmat ezzel a légies technikával való ismerkedésre. Buborékfújó gyerekeket rajzoltunk alkoholos filccel. A figurát és a hátteret olajpasztellel színeztük tetszőleges módon, aztán a buborékok fehéren hagyott köreit vizezve csepegtettük tele tintákkal. Talán néhol tényleg emlékeztet a buborékok szivárványszínére... mindenesetre élvezetes volt a játék, és vidám rajzok születtek.

Galambos Eszter 2.o.

Király Bernadett 4.o.

Ozsvári Bendegúz 3.o.

Ozsvári Mátyás 2.o.

Debreceni Tamás 3.o.

Bagi Kata 4.o.

Nyári Rebeka 1.o.

Vittorio Cadenazzi 3.o.

Tóth Hanna 1.o.

Lipovszky Márton 3.o.

Fekete Zsófia 3.o.