Áttetsző közeg

Debreceni Tamás 3.o

 Ezen a szakkörön egy olyan eljárást alkalmaztunk, amire már volt példa két és fél éve, csak más eszközökkel: először az egész lapot színeztük, majd erre rajzoltuk a témát, végül a figuráknak meghagyva a színes alapot, csak a köztük lévő teret festettük ki. Ez azért izgalmas, mert egy kis esetlegességet visz a rajzba a fordított sorrend: nem a rajzi elemeket színezzük, hanem csak rácsodálkozunk, hogy mi jutott nekik.
Azon a régi alkalmon világűrt rajzoltunk űrlényekkel, a kezdeti színes lapot pedig színesceruza-firkával állítottuk elő. Most viszont porpasztellel satíroztuk be az egész lapot, aztán ezt összemostuk egy papírzsebkendővel. Erre színes ceruzával kerültek a rajzok, majd a figurák közti teret, azaz a hátteret vízfestékkel tettük sötétebbé, hogy kiemelkedjenek belőle a rajzok. A vízfestéken átsejlik a pasztell.
Témaként két dolog közül választottak a gyerekek: vagy sekély tóban, akváriumban úszó, csillogó halrajt jelenítettek meg, vagy pedig tündérország fáit, köztük a ragyogó ruhájú, áttetsző szárnyú tündérekkel.

(Megjegyzem, lehetett volna még variálni ezekkel a rajzokkal is, de elég nehezen ment át a fordított metódus lényege... meg aztán, a gyerekek fél négyre, mire a napközi után elkezdhetjük a szakkört, már annyira fáradtak és nyűgösek, hogy nincs kellő energiájuk a rajzok kidolgozásához. (Hogy mást ne mondjak, már a feladat figyelmes és csöndes meghallgatásához sincs (öt mondat: téma, technika - max két perc).) Ezért aztán a rajzok finom részleteit az idő múlásával egyenesen arányosan nagyolják el, sőt, csapják össze, és arra meg már végképp nem marad cérnájuk, hogy a kifestésnél a körvonalakra figyeljenek, vagy esetleg a kész rajzot megnézve elgondolkodjanak azon, hogy mit lehetne még pluszban elkövetni, utolsó simításként, hogy tényleg befejezett képek szülessenek... A szakkör elvileg másfél órás, de a kezdeti zsivaly és technikai előkészületek, meg a vége felé elhatalmasodó hullafáradt káosz miatt legfeljebb egy-háromnegyed órát dolgoznak. Pedig a rendelkezésre álló dupla annyi idő alatt sokkal többet lehetne kihozni minden feladatból, így pedig sok munkát vázlat-fázisban nyilvánítanak késszé az elfogyott türelem és erő miatt. Sokat gondolkodom ezen, hogy mit lehetne tenni... Nem tehetjük a szakkört korábbra, mert a napköziből senki sem hiányozhat (régebben, a fél hármas kezdéssel nagyságrendekkel frissebbek voltak ugyanezek a gyerekek), és hétvégén sem tarthatjuk a családi programok miatt - úgy tűnik, marad ez a sakk-matt helyzet, amelyben csak alig érintjük az elmélyült kreatív munkát. Inkább csak gyors és zajos, és szükségképpen felületes szkeccsekre ad alkalmat nekünk ez a helyzet. Talán nyáron is sikerül két-három alkalmat tartani, talán akkor egy picit több energiát tudnak beleadni a kipihent gyerekek a rajzok elkészítésébe - a saját épülésükre. De nagy öröm, hogy még ilyen szűk keretek között is nagyon szép rajzok születnek!)

 Ilyenek lettek a halaink:

Tuza Bence 4.o

Vitorio Cadenazzi 3.o

Galambos Lívia 4.o

Ozsvári Mátyás 2.o

Tóth Jerne Ilona 2.o

Ozsvári Bendegúz 3.o

Ezek pedig a Tündérországról készült rajzok:

Fekete Zsófi 3.o

Várallyay Édua 2.o

Nyári Rebeka 1.o

Galambos Eszter 2.o

Bagi Kata 4.o

Király Bernadett 4.o