Oldalak

2019. június 28., péntek

2019. június 26., szerda

Bahia


A legutolsó gyöngyösi felnőtt-szakkör csodás termését szeretném megmutatni ebben a bejegyzésben (amelyen néhány gyermek is részt vett). Ezek a tempera alapra készült lepke-nyomatok annyira vidámak, színesek, nyáriak, hogy a Bahia bolt keleti meg afrikai ruháit juttatták eszembe. Rákerestem a szóra, ha már ide asszociáltam, és tessék, az arab “bahia” szó jelentése SZÉPSÉG. Akkor helyben vagyunk :-)










A sima, fehér lapra készült nyomatok is gyönyörűek:











Papírdúcnyomat - felnőttek


Íme a gyöngyösi felnőtt alkotókörben készült papírdúc-nyomatok.
A kedvencem ez a legfelső, minimalista megoldás volt, amelyen, mivel az ecsetből kiesett szőrszálak és egyéb apró szemcsék is aurát kaptak a nyomaton, olyan lett, mint egy műholdfelvétel valami ismeretlen eredetű objektumról - nagyon izgalmas!







Papírdúcnyomat - gyerekszakkör

A legegyszerűbb sokszorosító-grafikai eljárás kivitelezése a legkisebb gyerekek számára sem túl nehéz feladat: a papírból kivágott elemeket kartonra ragasztottuk, majd az elkészült nyomódúcot bekentük linófestékkel, végül rásimítottunk egy rajzlapot. A papírdarabok egymásra rétegzése miatt minden apró "lépcsőnél" szép aurája lesz a foltoknak, ettől olyan látványos ez a technika.
Dencs Boróka
Vittorio Cadenazzi
Komjáti Orsolya
Kovács Enikő
Leskó Katica
Kiss Virág ??
Nyári Alíz
Szabó Johanna
Andó Emese
Szabó Blanka
Andó Balázs
Andó Balázs

2019. június 25., kedd

Ismerkedés az akvarellel


A két felnőtt klubban játszottunk egyszer a vízfestéssel is.
A célunk ez alkalommal nem egy szép kép létrehozása volt, hanem sokkal inkább a technika felfedezése, a folyamat átélése.
Először is többmindent kipróbáltunk, próbáltunk ráérezni az eszköz sajátosságaira, és rácsodálkozni a festékek spontán keveredésében rejlő szépségre. Igyekeztünk megtanulni, hogy nagy teret kell hagynunk a spontaneitásnak, mert a pigmentek önálló életet élnek a papírok elterülő víztócsában, ugyanakkor felismertük azt is, hogy ezek a folyamatok, a keveredés, összemosódás, a száradás, a kontúrképződés, rétegződés mégiscsak irányíthatóak.
Végül festettünk egy fiktív pipacsos képet:











Először is megfestettük a pipacsok hátterét, egyúttal kipróbáltuk a vizes alapra való festést, a festékfoltok puha terülését, majd ezt a lapot félretettük száradni.
A rávezető feladatok között aztán először két színes tinta keveredésével játszottunk egyszerű növényi motívumokon...





...majd ugyanezt a játékot több színű anilinfesték találkozásával is eljátszottuk...





... végül befejeztük a pipacsos vízfestményt.

Ami pedig a kezdő képet illeti:
- talán ez lett a legszebb festmény ezen a foglalkozáson, szinte véletlenül sikerült így.
 Először, ha jól emlékszem, fejjel tartva készült egy hegyvonulat, felette a kék éggel, és virágokkal, de aztán a készítője megfordította, fákat festett rá, és az egészből szinte véletlenszerűen alakult ki ez a különleges atmoszféra, a forró, szélcsendes nyári naplementék fájdalmasan szép ragyogása, amelyben a vörös fényekben úszó ég alatt a domb árnyékos fele kéknek tűnik, (ahogy a napsütötte havon vetődő árnyékok is kékek) ...
Ez jó példája a spontán kreativitásnak, és annak, hogy mennyire intuitív folyamat a festés, amelyben egy kezdeti elképzelés igyekszünk megvalósítani, majd érzékenyen reagálunk arra, ahogyan "a kép akar alakulni", felismerjük a véletlenekben a lehetőséget, az eltévedésben a váratlan helyek felfedezésének lehetőségét. Mert valószínű, hogy az embernek nem jutott volna eszébe először, hogy narancsos-zöldes eget, és kék dombot fessen, mégis ez a különleges szín adja a kép erejét, a látvány igaziságát. Aki vízfestéket vesz a kezébe, és megvan benne a kellő bátorság, nyitottság és érzékenység, olyan kalandokban lesz része, amelyeket előre el sem tud képzelni...