Pillangó-hatás

A tegnapi szakkörön fantasztikusan jó művek születtek, - sokszor érzem ezt, de a tegnapi valahogyan még ebből is kiemelkedett, mert nem csak a végeredménye lett jó, hanem a munka mindhárom fázisa érdekes volt a gyerekek számára, mindháromnál megértették a művelet lényegét és célját, a feladat nehézségi foka pont megfelelő volt (flow-élmény akkor keletkezik, ha a feladat nem túl könnyű, mert az unalmas, és nem túl nehéz, mert az frusztráló, hanem éppen a kettő közti mezsgyére esik, azaz kihívást jelent, de még pont képesek vagyunk megoldani) és mindannyian kihozták belőle a legjobbat. Ráadásul sikerült pont azt a hatást elérni, amit szerettem volna, azaz, hogy legyen egy csipkeszerű, mozgalmas és színes hátterünk, és rajta egy karakteres nyomat, hogy az álomszerű és a konkrét szépen ellenpontozza egymást. Ha akarnám se tudnám rangsorolni az elkészült műveket, mindegyik egyformán gyönyörű! Azt sajnálom csak, hogy többen is hiányoztak, és lemaradtak róla... 

 Egyébként ez egy olyan feladat, amit kisgyerekként és felnőttként, profiként és amatőrként is tökjó és izgalmas csinálni. A keddi alkotóműhely felnőtt csoportjában készült már hasonló, ami a nyomatot illeti, csak ott máshogyan hoztuk létre a színes hátteret. A folyamatról a poszt alján írok.

Tóth Attila - 1.o

Mikula Dorka - 3.o

Gál Alexandra - 2.o

Bódis Hanga - 3.o

Mohácsi Viola Blanka - 2.o

Kerek Noémi - 1.o

Molnár Hanna - 1.o

Mohácsi Mirtill - 3.o

Pribula Sára - 1.o

Juhász Borbála - 2.o

Kerek Léna - 2.o

Láng Laura - 1.o

Erős Natasa - 2. o

A feladat menete a következő volt: Először is, színesre festettünk egy A4-es papírt anilines festékkel. Ez jó, mert bárhogyan megoldható, és a színek egymással való keveredése, találkozása önmagában is élvezetes. Persze ez akvarellpapíron sokkal szebb lesz, de sajnos most csak egyszerű dipát tudtunk használni. Csak az volt a kritérium, hogy ne legyen túl sötét, a lilát például csak sok vízzel használják. Utána folyékony fehér temperával (nem is tubusosat használtunk, hanem eleve a hígabb, kevesebb pigmentet tartalmazó flakonosat, amit még higítottam nekik egy kicsit) vékony ecsettel növényeket rajzoltunk a háttérre, és az anilines festéknek megvan az a szép tulajdonsága, hogy beleoldódik a temperába, elszínezi azt, amitől áttetszőnek látszik a fehér csipke, és egy érdekes álomszerű hatás jön létre:

Amíg a háttér száradt, elkészítettük a pillangókat: dekorgumi lapra rajzoltak a gyerekek pillangókat, aztán kivágták azokat, végül pedig szép sorban mindenkiét rányomtattuk a virágos-színes papírra, linófestékkel.