Kedves 5. és 6 osztályosok, a mai rajzórai feladatot a karanténra való tekintettel online kapjátok meg. Az elkészítése fél órát vesz igénybe, de az egész téli szünet a rendelkezésetekre áll. Január első rajzórájára hozzátok be, hogy leosztályozhassam.
A múltkor gyönyörű fákat rajzoltatok szénnel, most hasonló a feladat.
A fenti képet fogjuk elkészíteni, ami nehéznek tűnik, de nagyon EGYSZERŰ lesz. Lépésről lépésre bemutatom, hogy mit kell tennetek.
A kép fő jellemzője a PERSPEKTÍVA - ezt a fogalmat majd később tanuljuk, a lényege az, hogy a térben a párhuzamos vonalakat úgy érzékeljük, mintha a távolban találkoznának. Ha így rajzolunk le valamit, akkor az a térbeliség látszatát kelti majd.
Szükségetek lesz rajzlapra, ceruzára, vékonyabb ecsetre és fekete vízfestékre. Ha nincs otthon festék, rajzolhattok krétával, vagy más eszközzel is, de szabad feketekávéval vagy vörösborral is festeni :-)
1. Először húzzatok a lapra egy vízszintes vonalat, kicsit a lap felénél feljebb, ez a HORIZONT:
A vonal közepét kössétek össze a lap két alsó sarkával, így:
A háromszög csúcsától húzzatok lefelé is két aligferde vonalat, hogy egy nagyon hegyes háromszöget képezzen, ez lesz az út közepén a szaggatott vonal sávja:
Ezt a sávot osszuk vízszintes vonalakkal darabokra, úgy, hogy felfelé, azaz távolabb egyre rövidebbek legyenek:
A vízszintes vonal alá és fölé is rajzoljunk ceruzával ferde vonalakat, amik a középpontban találkoznak, ez lesz a fák sávja:
A horizont és az úttest közti ferde vonalon állnak majd az út széli fák. A lap széléhez közeli fák nagyobbak, a középpont hoz közeledve EGYRE KISEBBEK, és egymáshoz egyre közelebb állnak. bejelölhetitek ceruzával a fatörzseket:
Most pedig festünk: úgy, ahogy múltkor szénnel rajzoltátok a fákat, most itt a vékony ecsettel, feketével fessük meg őket. Kezdjük a legnagyobbal a lap szélén. Először a törzset fessük meg, aztán ez ágazzon el vékonyabb ágakra, az még vékonyabbakra és az még vékonyabbakra:
Ha kész, jöhet a következő fa. A fák egymásba lógnak, az ágak összekuszálódnak, de ez JÓ! :-)
Szép sorban fessünk egyre kisebb fákat a középpont felé haladva, és aztán egyre nagyobbakat a másik oldalon, egész a lap széléig:
Aztán fessük ki az úttestet, de a közepén a szaggatot vonalat hagyjuk fehéren:
Most következik a suhanó táj érzékeltetése: híg, vizes festékes, kinyomott ecsettel sugár irányban kenjük össze az út menti földet, a fák alatt. Csak lazán!
A végén, ha kedvünk van, híg vizes festékkel sötét fellegeket is festhetünk az égre:
És már kész is van!
Ha ez a téli fa túl nehéz, sokkal egyszerűbb fákat is festhettek, például ilyeneket:
Végül mutatok még két rajzot, amit a sógornőm, Lipovszky-Drescher Mária tanítványai, szintén általános iskolás diákok készítettek:
A feladat nem olyan bonyolult, amilyennek látszik, majd meglátjátok! Csak próbáljátok meg lépésről lépésre követni, ahogy leírtam. Ha mégis elakadtok, írjatok, szóljatok!
