Tornyai János, az alföldi iskola nagy festője azt mondta egyszer, hogy azért fest, mert "Kenyni jó!". Nahát kérem, most mi is "kenytük" az anyagot, KÉZZEL a papírra, nyakig megfürödve benne, mert az jó, néha jó. (Manapság sok gyerek nem tapasztalja meg az elemi találkozást az anyagokkal, azt, hogy különböző textúrájú dolgokat tapintson, markoljon, és kenjen szanaszét - homokot, sarat, sütitésztát, bármit - olyan tiszták és szalonképesek folyton, hogy az egészen szomorú :-D ... Hát ezekkel a gyerekekkel, és úgy általában a mi szakkörünkben ez nem sűrűn fordul elő, a szappan- és mosóporgyárak legnagyobb örömére.) Először egy alapot készítettünk, aztán erre BÁRMIT festhettünk, amit csak ki tudtunk hozni a történetből, mert hiszen vékony festő vagy rajzeszköz nem állt rendelkezésre. Tökjó dolgok születtek, az állatfiguráktól a Klimt-ihlette posztimpresszionista képig. A festéshez egyébként kifejezetten gyerekeknek való ujjfestéket használtunk most, amelyben nincsenek egészségre ártalmas anyagok.
 |
Láng Laura
|
 |
Gergely Dorina
|
 |
Pribula Sára
|
 |
Tóth Attila
|
 |
Kerek Noémi
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése