Oldalak

2015. november 6., péntek

Jégvirág, avagy kincs, ami nincs

Lipovszky Márton 4.o
 Távol áll tőlem a nosztalgia, sohasem sírtam vissza a múltat, és annak is örülök, hogy ma már a legtöbb háznak hőszigetelt ablaka van, de mégis, nagy kár, hogy a gyerekek úgy nőnek fel manapság, hogy nem tudják, mi az a jégvirág. Pedig gyönyörű! De ez, hogy fogalmuk sincs a szó jelentéséről, és a jelenségről, csak a szakkörön derült ki számomra, amikor lelkesen elővezettem a feladatot, ők meg értetlenül néztek rám, nem értették. Azonban a kocka el volt vetve, elmeséltem nekik, és meg is oldották a feladatot, de ezt nem lehetett az ő saját élményükre alapozni.
Gál Ádám 2.o
A folyamat a következő volt: Világos, pl sárga ceruzával megrajzolták a jégvirágok vonalait, aztán ezt áthúzták technokol ragasztóval, a tubus csőrét a papíron húzogatva. Volt, aki fehér zsírkrétát használt. A ragasztót megszárítottuk (a hajszárító felgyorsítja a száradást), aztán a háttérbe egy téli tájat festettünk (amit a jégvirágos ablakon kitekintve látnánk derengeni a virágok mögött). Vízfestéket, anilines vízfestéket használtunk, hideg színekkel.
Nyári Alíz 1.o
Horváth Dénes 1.o
Ozsvári Mátyás 3.o
Debreceni Tamás 4.o
Én biztattam a gyerekeket, hogy fessenek kopasz fákat, vagy hegyeket, vagy valami tereptárgyat a látképre, de sokan megelégedtek a kék felületen kirajzolódó fehér vonalakkal, tartottak tőle, hogy a fák elrontják majd a mintázatot.
Ozsvári Bendegúz 4.o
Tóth Jerne 3.o
Galambos Eszter 3.o

2015. november 1., vasárnap

Jurassic Park





Először alkoholos filccel megrajzoltuk az őslényeket, jó nagyban, a nagy papír közepére. Aztán vízfestékkel megfestettük a színpompás naplementés hátteret, a lap teljes felületén. Majd kifestettük temperával a lényeinket, végül tussal pacákat tettünk a lap alkába, és szívőszállal szétfújtuk a papíron - a tus így kopasz (lerágott, vagy vulkánok által felperzselt) fákká és cserjékké változott a képen.

Néha megesik, hogy rosszul mérem fel a határokat, és túl sok mindent akarok egy szakkörbe sűríteni,. ahogy ez alkalommal is történt. Egy egyszerűbb megoldással, például a tempera kihagyásával még jobb munkák születtek volna, mert a nehéz volt a gyerekeknek úgy festeniük, hogy az őslények eredeti rajzolata is látsszon, hogy érdekes és értelmezhető legyen a rajz. Vagy akár a dinoszauruszokat, a témát is egészen elhagyhattuk volna, és és fújhattunk volna kopasz fákat, például egy télies-borongós tájkép előterébe... ez is épp elég élvezet és program lett volna. Így inkább csak ezt a hármat teszem fel a blogra, a legjobbakat.

2015. október 8., csütörtök

Őszi kirándulás

Debreceni Tamás 4.o
A tegnapi alkalom feladatának témáját is L. Ritók Nóra inspirálta, de mi másképpen oldottuk meg a dolgot. A rajzon megpróbáltuk megjeleníteni az őszi avar narancsokkal, sárgákkal, barnákkal tarkított faleveleit, és a közöttük megbújó, szintén meleg színekben pompázó gombákat, amelyek kontrasztban állnak az őszi, borús, ködös égbolt és az eső szürkés-kékes hideg színeivel. Gioconda olajpasztellel dolgoztunk, nagy papírra.
Nagyon nagy öröm, amikor ennyire izgalmas rajzok születnek a szakkörön! 
Lipovszky Márton 4.o
Nyári Alíz 1.o

Horváth Dénes 1.o
Gál Ádám 2.o
Nyári Rebeka 2.o

Zoom, avagy az otthonom

Ozsvári Bendegúz 4.o
Ez a feladat már előfordult a blogon, egyszer a hatodikosokkal, és egyszer a szakkörösökkel kis megcsináltuk, pontosan 3 éve (nem ugyanezekkel a gyerekekkel). A három részre osztott papíron megpróbáltuk megragadni a tágabb lakókörnyezetünk, a falu vagy város legjellemzőbb, vagy legszebb részét, a házat, amiben lakunk, illetve a lakás legkedvesebb részét. Alkoholos fölc, és színes ceruza, a színezés erősségét sávonként váltogatva tettünk érdekessé. (Mert a ceruzahasználatban rejlő lehetőségeket is meg kell tanulni egyszer.)
Vári Benedek 4.o
Galambos Eszter 3.o
Tóth Jerne 3.o
Nyári Alíz 1.o
Nyári Rebeka 2.o
Gál Ádám 2.o

2015. október 7., szerda

Emléklufik

 Az idei tanév első feladatának ötletét L. Ritók Nórától kölcsönöztem. Nyári emlékeket jelenítettünk meg, a  képbe azonban egy-egy önarcképet is belecsempésztünk, a lufikat tartó figurában. Filctoll, olajpasztell és  anilines festék.
Nyári Alíz 1.o
Vári Benedek 4.o
Horváth Dénes 1.o
Debreceni Tamás 4.o
Nyári rebeka 2.o
Ozsvári Mátyás 3.o
Galambos Eszter 3.o
Tóth Jerne 3.o
Ozsvári Bendegúz 4.o
Gál Ádám 2.o
Lipovszky Márton 4.o

2015. augusztus 5., szerda

Ovis madarak



Ezen a héten napközis tábor van a Gyöngyöstarjáni Falumúzeumban, illetve az udvarán álló Fészerszínházban. Kedden én tartottam ott egy rajzos foglalkozást. A gyerekek többsége ovis, vagy most ballagott el az óvodából. A délelőtti kirándulás és a kánikula is elfárasztotta őket, ráadásul a kisebb csoportlétszám érdekében három turnusban dolgoztunk, így aztán csak egy viszonylag kisebb, gyorsan, kb. 40 perc alatt elkészíthető feladatot hoztam, amelyben csak két technikát alkalmaztunk.

A téma 3 éve felbukkant már egyszer, másképp. Mesebeli álommadarat rajzoltunk olaljpasztellel, amely a szárnyain szépséges álmokat repít a gyerekeknek az éjszakában. Ki is színeztük - mintáztuk, különlegesre, varázsosra, színpompásra, pasztellel, és a csillagokat is köréje rajzoltuk.
Végül vízfestékkel átfestettük az egészet, a hátteret.

(A bejegyzésben utólag pótlom az alkotók neveit.)


 Először is lássuk az ovisok munkáit, kb 4-6 éves gyerekek készítették. Nagyon sokfélék, eredetiek a madarak, és rendkívül érdekes volt, hogy mennyi gyereknek vannak nagyon határozott elképzelései a témáról - lubickoltak a fantázia világában:












Ezek a kicsi iskolások munkái, ők most mennek majd másodikba:






Végül pedig a nagyobb iskolások rajzai, akik most mennek 4-5-6. osztályba: