Íme az űr, ami nem is üres

A szerdai Varázsceruza szakkörön fordított rajzot készítettünk: ugyanis először kiszíneztük, és csak utána rajzoltuk meg. Azaz először színes ceruzával összefirkáltuk a papírt, mert így egy különleges, vibráló, olykor a csillogó alufóliához hasonló felület keletkezik, aztán filccel megrajzoltuk mindazt, amit el tudtunk képzelni az űrbe, majd a hátteret festettük ki, a motívumok közötti teret. Nagyon érdekes rajzok keletkeztek. Nem csak bolygók, csillagok, űrhajók, űrlények és űrhajósok jelentek meg a képeken, hanem űrkutyák, űrmacskák, sőt, még karácsonyfák is. Volt, aki egészen más módszert alkalmazott, mert színes ceruzával színezte ki - gyönyörűen! - az egész lapot, rengeteg aprólékos és gondos munkával, volt, aki a színesceuza-gomolyagot motívumként használta fel, volt aki a figurákat festette ki, és olyan is volt, aki nem annyira egy űrleltárt hozott létre, hanem inkább egy rajzfilmbe illően izgalmas, dinamikus kompozíciót, mint Léna.

Mohácsi Viola Blanka 2.o

Kerek Léna Anna 2.o

Mikula Dorka 3.o

Láng Laura 1.o

Kerek Noémi 1.o

Csikos Hanna 1.o

Csikos Alíz 2.o

Erős Natasa 2.o

Bódis Hanga 3.o

Juhász Bori 2.o

Mohácsi Mirtill 3.o

Tóth Attila 1.o

Nagy Ádám 3.o

 

 

 

Gál Alexandra 2.o

Pribula Sára 1.o

  

Mikula Dorka 3.o

 

Molnár Hanna 1.o