- ez a gondolat volt a kiindulópontunk a mai rajszakkörön.
 |
| Tóth Szelei Eliza 4. o. |
Olajpasztellel, anilines festékkel, vízfestékkel és temperával dolgoztunk.
A gyerekek egy része reálisabb, más részük pedig álomszerűbb, varázsosabb fát képzelt el. Ettől függetlenül a képek a maguk életét élve arrafelé kanyarodtak, amerre akartak - a legeslegszebb megvalósulás felé. Néha mindannyiunknak nehéz elengedni az eredeti elképzeléseket, és hagyni, hogy a kép alakítsa saját magát, pedig ha hagyjuk érvényesülni a színek kavargását, és az ösztönös mozdulatokat, azaz, ha önfeledten festünk, akkor minden elképzelésünket felülmúlja majd a végeredmény.
 |
| Kovács Zsolt 4.o. |
Végignézve ezeknek a rajzoknak a születését, láttam, ahogy mindből kikerekedik a csoda - és azt is láttam, hogy néhányan elszomorodtak, mert más lett a mű, mint a terv - pedig mind gyönyörű volt! Olykor kell néhány nap, hogy elfogadjuk, megszeressük az ilyen "másképp szép" munkáinkat*... de mások addig is gyönyörködhetnek benne! :-)
 |
| Kovács Enikő 4. o. |
 |
| Szabó Blanka, nagycsoportos óvodás |
 |
| Szabó Johanna 3. o. |
 |
| Kiss Virág 3. o. |
(((* Erről eszembe jut, hogy a diplomamunkámat képező összes plasztikámat egy kemencében égettem ki, a diplomavédés előtt egy nappal, és teljesen más színek keletkeztek rajtuk, mint ahogy terveztem - úőgy kétségbeestem, hogy azt gondoltam, halasztanom kell egy évet, mert ezek rosszak. Aztán mások meggyőztek arról, hogy attól még jók, hogy mások, így hát lediplomáztam, és tulajdonképpen egy csomó díjat is nyertem velük - úgyhogy megértem a gyerekeket, ha hasonlóképp éreznek néha a fantasztikus műveik láttán :-) ))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése