Csoportmunka

A múltkori foglalkozáson kísérletet tettünk a közös munkára.

Két nagy rajzot készítettek a gyerekek együtt, egyet a lányok, egyet a fiúk. Körberajzoltunk egy fiút és egy lányt, a lányok közösen "a folyók tündérévé" alakították a képet, a fiúk pedig...  valamilyen frankeinstein alapokon indult rémembert alkottak.

Az ember nem úgy születik, hogy képes erre, sok-sok alkalmat kell adni a gyerekeknek arra, hogy megtanulják az együttműködést, de a pedagógusnak is van mit tanulnia ezen a téren.

A foglalkozás végén levontam a tanulságokat.
A fiúk csoportjában eltérő korú gyerekek voltak, hatodikos, harmadikos, másodikos, elsős - nyilván nagyon nagy nehézségekbe ütközött együttműködni, egymás mellé rendeződni. A nagyobbak nyilván vezetnek egy ilyen csoportban, a kisebbek fantáziái pedig kevésbé kerülnek előtérbe...
A lányok csoportjába viszont, szerencsés módon, kb. egykorúak kerültek, így remekül megosztották a feladatokat, közösen megbeszélték, mit rajzoljanak, és hogyan (persze, itt is voltak markáns ötletadók, és olyanok is, akik csak segítettek az ötletek megvalósításában, de kiegyensúlyozott volt a szituáció, és mindenki elégedettnek tűnt a csoportban betöltött szerepével.

Tehát az egyik legfontosabb szempont, hogy a csoport megfelelő összetétele. A másik pedig az, hogy mindenkinek legyen valamilyen feladata a közös munkában. Néha esz spontán is kialakul, mint itt a lányoknál, máskor pedig határozottabban kell rávezetni őket erre.