Kincskereső térkép

A tanév utolsó szakkörén, de már a nyár ízével a szívünkben jó előregondolni azokra a kalandokra, amik a nyaralás alatt várnak majd ránk, vagy amik akár meg is történhetnének - nem csak a nagy, ráérős nyári meseolvasások kalandregényeinek hőseivel, Ruminivel, Harry Potterrel, Cipriánnal, Nyár Lőrinccel, vagy a kis Nicolassal, hanem velünk is. Miért ne? 

Kincskereső térképet rajzoltunk. Elképzeltük, miféle kincs nyomába erednénk a legszívesebben, avagy hova rejtenénk el a kincsünket, ha volna. Milyen vidéken, egzotikus szigeten lehetne a legjobb rejtekhelye, és annak is melyik részén? Barlangban, árokban, fa odvában, vagy várban? Hogyan gondoskodnánk arról, hogy a kalózok ne találhassák meg? Őrizzék tűhegyes sziklák, sárkányok, vad bennszülött törzsek, vagy tengeri szörnyek? Boszorkányok, varázslatok, vagy rejtvények, ügyességpróbák? Milyen csapdát állítsunk a kincstolvajoknak, és milyen tévutakra vezessük azokat, akik nem érdemlik meg a kincset? És végül? hogyan tudjuk mindezt, a szigetet, a tengert, a domborzatot, és az épületeket, csapdákat, útvonalakat jól megrajzolni egy térképen?

Alkoholos filccel dolgoztunk, olajpasztellel színeztünk... majd egy mélyet sóhajtottunk, és (valószínűleg csukott szemmel :-D ) összegyűrtük a papírt, jó erősen. Aztán kisimítottuk, és utána megfestettük barnás-okkeres festékkel, amely beleült a papír gyűrődéseibe - hogy ezzel kicsit felidézzük a régi, megsárgult, viharvert térképeket, amiket ki tudja, miféle különös helyekről ástunk elő: piramisból, föld mélyéből, elsüllyedt hajóról, romos várak kövei alól...

Csikos Hanna - 1. osztály

Csikos Alíz - 2. osztály

Láng Laura - 1. osztály

Juhász Borbála - 2. osztály

Bódis Hanga - 3. osztály

Mikula Dorka - 3. osztály

Nagy Ádám 3. osztály

Gál Alexandra 2. osztály

Kerek Noémi - 1. osztály

Erős Natasa - 2. osztály

Kerek Léna Anna - 2. osztály

Pribula Sára - 1. osztály

Molnár Hanna - 1. osztály

Tóth Attila - 1. osztály

Eperszezon

 A tegnapi alkotóműhelybe a sógornőm feladatát vittem. Egy növény rajzának elemeit (eper levele, virága, gyümölcse) úgy próbáltuk sorolni, hogy takarásba kerüljenek, és dekoratív, szabálytalan minta keletkezzen a papíron. Fapáccal dolgoztunk, akvarellpapíron. 

Katica

Olgi

Nyau

 

Ma egy komplexebb feladatot hoztam a gyerekeknek, amit a pinteresten találtam, de végülis egy kicsit egyszerűsítettünk rajta. A kollázs az egyik lényeges eleme, amely nagyon érdekes textúrájú felületet biztosít az állatfejnek, és a papírszeletek emlékeztetnek a cirmos, borzas szőrre, vagy a tollazatra. Ehhez először is össze kellett firkálnunk néhány papírt - filccel, ceruzával, krétával illetve festékkel. Ezutóbbit - a színesre mázolt lapokat - én vittem most (régesrégi szakkörök melléktermékei). ezeket aztán összetéptük, és sugár irányban, felváltva, keverve a színeket, felragaszthgattuk egy papírra. Ezután egy másik lapra olajpasztellel szemet, orrot rajzoltunk, anilinnel kifestettük. Felragasztottuk őket a borzas fejre, majd úgy volt, hogy fekete festékkel fejeezzük be a művet: szájat, bajuszt, szemöldököt festve, a szőrsálakat hangsúlyozva (sőt, grafikusan összemosva a kollázsolt háttérrel) de a gyerekek a kréta mellett döntöttek, mert az gyorsabb - ne feledjük, már június elseje van... :-D - így is nagyszerű, hatásos állatportrék lettek!

Kukucska Réka Viktória - 2. osztályos

Gál Alexandra - 2. osztályos

Juhász Borbála - 2. osztályos

Kerek Léna - 2. osztályos

Mohácsi Viola - 2. osztályos (ő nem macska, hanem sarki róka!)

Erős Natasa - 2. osztályos

Ezek voltak a próba- és példaművek, hogy a feladat egyáltalán elképzelhető legyen (végül a madarat nem választották):

Rétes

Az volt az elképzelésem a mai alkalomra, hogy a klasszikus festészet ízét próbáljuk megragadni egy feladatban a gyerekekkel, és reménykedtem benne, hogy a kicsik is vevők lesznek rá. Úgy láttam, a többségnek ízlett, amit főztünk, és ez örömmel töltött el. Jó, persze voltak olyanok is, akik, még mielőtt bármit is mondtam vagy mutattam volna az aktuális feladattal kapcsolatban, és még azt sem tudták, mi lesz az, máris fintorogtak a plafont nézve, hogy jaaaaj, ez biztos tök uncsi lesz... dehát május vége felé járunk, ilyenkor lélekben már sok gyerek nyaralni indult, dekoncentrált, és türelmetlen, hiszen kinn süt a nap, nyári meleg van, bodzaillat bizserget, és annyira csábít a szabadság, hogy a csodának sincs kedve a suliban ücsörögni holmi feladatok fölött... Tulajdonképpen tökéletesen megértem én ezt is, nem is veszem magamra. :-D Nem is unalom ez, csak vágy az "igazi rét" után. És bár érdemes vállalkozni arra a kalandra, amit az adott alkalomra előkészítek, de nem kötelező:  lényeg, hogy végül mindenki találjon magának valami számára érdekes témát.

A kiindulópontunk Gustav Klimt festészete volt, és az ő aprólékos-játékos rétjei, virágözönjei - a szakkörön mutattam a gyerekeknek néhány reprodukciót is, ezeket lásd lejjebb.  A gyöngyöstarjáni szakkörök történetében egyszer már játszottunk hasonlót, kisgyerekekkel és felnőttekkel is, csak akkor vizet festettünk hasonló módon, úgy, hogy színekből "megszőttük" a tájképet. Ez egyszerre egyszerű és bonyolult, ugyanis, tulajdonképpen ugyanazt a műveletet kell sokszor egymás után elvégezni, amit egyáltalán nem nehéz kivitelezni, viszont egy kis kitartás is kell hozzá. És a gyerekek csodát alkottak, a kicsi elsősök is! Nézzétek:

Bódis Hanga - harmadik osztályos

Csikos Hanna - első osztályos

Csikos Hanna - második osztályos

Tóth Attila - első osztályos

Kerek Noémi, első osztályos

Mikula Dorka - harmadik osztályos

Mohácsi Mirtill - harmadik osztályos

Molnár Hanna - első osztályos

Pribula Sára - első osztályos

A technika a következő. Mi A3-as papírra dolgoztunk. Ahogy a vizes feladatverziónál vízszintes, itt függőleges vonalkákkal alapoztuk a hátteret - ami jól érzékelteti a növényi levelek és szárak szövedékét. Három-négyféle zöld temperával dolgoztunk. Először sötétzöld vonalkákat szórtunk el a nagy papíron, aztán közéjük világoszöldeket, aztán ezek közé kis barnával kevert zöldeket (khaki - Ató meg is jegyezte, hogy "nadrágszín", mármint erdésznadrág), majd ezek közé, minden megmaradt fehér területre sárgával kevert világoszöldet tettünk. Kis palettákon dolgozunk. A nehézség az volt, hogy a festéket ecsettel és egy kis vízzel fel kellett lazítani, hígítani, de nem hígra, csak krémesre - nehéz eltalálni a víz mértékét, összedolgozni egyenletesen a festékkel. Tehát mikor egy szín t kikevertük, felvittük mindet a papírra, és mikor elfogyott, körbemenve kinyomtam nekik a következő szín(eke)t és aztán a következőt, így haladtunk. Amikor kész volt a háttér, jöhettek a szirmok. Fázisfotók a legszebbekről:

Cs. Hanna (1) háttere

Kerek Noémi (1) háttere

Cs.Alíz (2) háttere

Ezután a virágokkal is így jártunk el, csak azokkal pöttyöket tettünk a háttérre. a lap alja felé nagyobbakat, a teteje felé kisebbeket... vagy nem. :-D Először hidegpirossal, aztán melegpirossal, aztán ezek fehérrel kevert árnyalataival, aztán sárgával, kékkel, satöbbi, amíg jól esett szaporítani, bonyolítani, színesíteni. A végén szóba jöhettek barna és sárga porzók, és miegyebek is.

Ezeket a Klimt képeket vittem be inspirációképpen:

Ezt a képet pedig én festettem példaként, mert enélkül nem hitték volna el, hogy a sok színes pöttyből és vonalból végül össze fog állni a rét, hogy érdemes lesz nekifeküdni a szisztematikus munkának. De amint fentebb látszik, a gyerekek nem kevésbé jól oldották meg a feladatot, mint én.

Itt pedig a különutas művek sorakoznak.

Kerek Léna - második osztályos. - Azt mondta, ne is fotózzam le az övét, de igazából annyira jónak találom, hogy nem tudom nem megmutatni: tök érdekes kép, nagyon szuper és izgalmas kompozíció, tökjó egyensúlyi helyzetekkel! Függetlenül attól, hogy a többiek mást csináltak, nagy öröm számomra ez a fél-absztrakt festmény!

Juhász Borbála - második osztályos 

Erős Natasa - második osztályos

Mohácsi Viola Blanka - második osztályos

Ékszerda

Ma jött el a zsugorfólia ideje - már régebben szerettem volna a gyerekekkel kipróbálni ezt, de csak most sikerült megtalálnom azt a dossziét, ahol ezek a műanyag lapok elbújtak úgy tíz évvel ezelőtt... :-D

 A zsugorfólia vagy zsugorka egy műanyag lap, a sütőben 120 fokon összezsugorodik az egyötödére, és eközben sokkal vastagabb is lesz. Az egyik oldala meg van csiszolva, tudunk rá rajzolni színes ceruzával - a rajz is összezsugorodik és sokkal élénkebb lesz. (Hobbiboltokban, A4-es formátumban kapható, még rajzolás előtt kell méretre vágni, lyukasztani (iratlyukasztóval) ). Azt mondjuk elfelejtettem mondani a gyerekeknek, hogy a ráírt szavak tükörképe fog látszani - mert nem is jutott eszembe, hogy írni fognak rá - de majd elnevezzük titkosírásnak... :-)

Nagyon szépeket rajzoltak a gyerekek, de sajnos nem mindegyikről tudom, hogy kié, így kivételesen név nélkül posztolom őket. Itthon kisütöttem a medálokat, még lefestem mindegyiknek a hátulját akrilfestékkel, hogy a pigmentek tartósan ottmaradjanak rajta, és jövő héten hazavihetik, láncra fűzhetik!

Mutatom a zsugrodás előtti és utáni állapotot.:

Igazság szerint a medálok előtt és után készítettünk egy másik rajzot is, de ezek még félkészek, mert nem száradtak meg ahhoz, hogy befejezhessük. A témájához hasonlót készítettünk nemrég - sziluett, éjszaka - de most a máshogy kezdtük el: a vizes alapról indított akvarellfestést szerettem volna megmutatni vele a gyerekeknek - ez mondjuk nem igazán jött össze, nem sikerült átadni... Utána tussal festettünk rá árnyakat, hegyeket, fákat, és ezután jöttek volna ezüsttel a csillagképek, sőt: igazából ezt csak egy háttérnek képzeltem el, egy később elkészítendő figurához. Remélem, egyszer ez a része is megvalósul, és be tudjuk fejezni ezeket a rajzokatis - na majd akkor megmutatom!