SZERDÁN, 26-án ELMARAD A SZAKKÖR!

Ilyen ügyes

Sári, akit a Kiksépzős felvételire készítek fel éppen.  Bár nem annyira a rajzszakkör-blogra tartozik, mégis, szeretném megmutatni a rajzait - élmény vele dolgozni, nagyon tehetséges.

 Ezt még ősszel:

Egy hét múlva felvételi, izgalmas! A két másik leányzót, akiket szintén tanítgattam,
szintén felvették, már tavaly. Ők hárman jó barátnők - mind a gyöngyösi Waldorf iskolába jártak, míg meg nem szűnt. Nem is tudok a környéken mást, aki művészeti szakközépbe ment volna. Hogy van ez? A Waldorf pedagógia támogatja ennyire a bontakozó tehetséget, vagy eleve a kreatív hajlamokkal, vizuális művészetekre irányuló potenciállal rendelkező szülők vitték oda a gyerekeiket, sokan, akiktől ezek a gyerekek sok tehetséget örököltek? Nem tudom, mindenesetre érdemes lenne a tehetséggondozásra, a mindenféle művészetek iránti érzék felkeltésére az állami iskolákban is sokkal nagyobb hangsúlyt fektetni.

Így készülnek a papírnyomatok

Ezt a két werkfotót a telefonomon találtam:

Grafikaland

Tóth Miksa 4.o

Az előző héten kisebb, A5-ös papírdúcokat ragasztottunk hullámkarton, és egyéb kartonpapír (müzlisdoboz és más hulladék remekül megfelel) felhasználásával, tegnap pedig befejeztük ezeket majd nyomatokat készítettünk róluk. Mindegyikről többet is, mert izgalmas, hogy az első képen a kiemelkedő festékes területek hagynak nyomot a papíron, a másodnyomatnál pedig szinte csak a papír-applikációk melletti zugban maradt festék rajzolja ki finoman a minta körvonalait. A gyerekek jó részét nehéz volt rávenni, hogy fejlesszék tovább a képüket, és ne elégedjenek meg három-négy képelemmel, mert úgy izgalmasabb lesz majd a nyomat. Persze, nincsenek még hozzászokva az olyan feladatokhoz, amelynél a folyamat közben még nem látszik szinte semmi a leendő képből, és így a bontakozó látvány nem motiválja őket a munkában. Mindenesetre azért erőt vettek magukon, még ha unalmasnak is találták a vagdosást és ragasztást, és tényleg nagyon izgalmas képek születtek. Külön érdekes, hogy a háttérként hullámkarton a vizes festék hatására hullámossá, egy plusz mintázatot adott a képhez.

Korábban már az iskolásokkal is csináltunk ilyesmit: karácsonyi képeslapokat, farsangi maszkok papírdúcait, és azokról nyomatokat.

Az a tervem, hogy ebben a félévben foglalkozunk még grafikai eljárásokkal. A tavalyi pályázatból ugyanis linómetszőkészleteket is vettünk. Még nem tudom, hogyan oldjuk meg a (túl szép) asztalokon a linólapok rögzítését, és azt sem tudom, hogy a sok kisgyerek biztonságosan tudja-e használni a metszőeszközöket, de talán, ha néhány szülő is el tudna jönni erre az alkalomra, hogy többen tudjunk figyelni rájuk, és segíteni nekik, akkor nem lennének balesetek... :-) Mindenesetre a pályázati tantervbe beleírtuk ezt, úgyhogy abszolválnunk kellene.

Bakos Miléna 4.o

Ozsvári Mátyás 1.o

Tóth Jerne 1.o

Lipovszky Márton 2.o (befejezetlen)

Galambos Lívia 3.o

Benchea Dávid 1.o

Kecskés Szebasztián 4.o

Kőhegyi Kevin 1.o

Tuza Bence 3.o

Kőhegyi Viven 3.o

Vittorio Cadenazzi 2.o

Bagi Kata 3.o

Bakos Liza 3.o

Vári Bendek 2.o

Galambos Eszter 1.o

Király Bernadett 3.o

Tóth Soma 4.o

Játszásiból

...betettem néhány szakkörön készült gyermekrajzot egy-egy klassz enteriőrbe, mintegy műalkotásként*. Lám, milyen szépek, milyen jól megállják a helyüket!
Nemsokára megrendezzük a félév során készült munkákból a kiállítást, utána hazaviszik a gyerekek a műveiket. Szeretném arra biztatni a szülőket, hogy a legszebb rajzokat és festményeket keretezzék be, és tegyék ki a falra, és akkor mindannyian évekig gyönyörködhetnek még benne!

* (...nem mintha a gyermekrajzok képzőművészeti alkotások lennének, a kettő akkor sem ugyanaz, ha elvileg egy gyerek is képes hasonlót készíteni, mint némely gesztusművész. A két műfajt nem kell összehasonlítani, ahogy nincs rangsor egy Mozart szonáta, egy a madárfütty, egy kalotaszegi hegedűszó, vagy egy kisbaba gőgicsélése között, de mind gyönyörködtethet. Ezek a rajzok is egyszerűen szépek, díszítenek, sőt gyönyörködtetnek, a maguk erős esztétikai értékeivel és személyes jelentőségével, ezért méltók a megőrzésre. Éljünk a lehetőséggel és a képekkel! :-)