Kézzel festve

Egyszer már használtuk az ujjfestékeinket, tavaly júniusban. Akkor virágos rétet mázoltunk a kezünkkel a papírra, nagy mozdulatokkal, ujjal-tenyérrel-élvezettel kenve a festéket. Nagyon nagy élmény fizikai kontaktusba kerülni a színekkel.
Most, azaz még decemberben megint elővettük ezt a technikát, ezúttal a téli táj lett a témánk. (Épp sikerül még télen, február utolsó napjaiban feltenni ide, a blogba :-P )  Újra rácsodálkoztunk, hogy milyen szép, ahogy keverednek a színek a papíron. Gyönyörű fehérrel-feketével tört kékek-zöldek keletkeztek, tompa, meleg és hideg kékesszürkék, ólom és acélszínek, víz-színek - ez a kedvenc palettám. A gyerekek persze megint a gányolást élvezték a legjobban, és igazán csak egy-két embert zavart, hogy ezzel a módszerrel nem lehet apró részleteket megjeleníteni, hanem muszáj nagyvonalú gesztusokkal megoldani ezt a képet.

Vári Benedek 3.o

Várallyay Édua 2.o

Debreceni Tamás 3.o

Nyári Rebeka 1.o

Ozsvári Mátyás 2.o

Ozsvári Bendegúz 3.o

Vittorio Cadenazzi  3.o

Bagi Kata 4.o

Mellesleg, a modern festészeten, a szerelmetes Rhotko képein edzett szememnek az tetszett volna legjobban, ha az első fázisban felvitt, gyönyörű, finom árnyalatokban játszó háttereket úgy hagyjuk, és nem tesszük rá a szükségszerűen banálisba hajló házakat, és a hóesést... de azt hiszem, nem voltam elég bátor ehhez. Na de sebaj, így is elégedettek voltunk azért mindannyian.

Ez! ezek a színek nagyon szépek voltak...

 ( p.s.: Azt mondják, amikor Tornyai Jánostól, az öreg festőtől megkérdezte valaki, miért fest, azt felelte: "Kenyni jó!". Osztjuk a véleményét.)

Falutérkép - az otthontól az iskoláig

Ozsvári Bendegúz 3.o

 Ezt a feladatot - még iskolai tanár koromban - a felsősökkel csináltuk meg egyszer. A kiskamaszoknak persze már sokkal pontosabb elképzelései vannak a térképek mibenlétéről. Viszont kisebb korban épp az az érdekes, ahogy a rajzokon keverednek a különböző nézőpontok, akárcsak az egyiptomi művészetben, ahol szintén a legjellemzőbb felületek törvénye szerint ábrázoltak: a tó felülről, benne halak oldalról, a fák a tó körül szintén kiterítve... Ez az egyik, ami érdekessé teszi ezeket a rajzokat.

A másik pedig a téma: nem fantáziából kellett rajzolniuk az utakat, mint a kincskereső térképnél, fantáziából, hanem végig kellett gondolniuk a saját településüket, az utcákat, kanyarokat, irányokat, fontos épületeket, a teret és útvonalat, amit naponta többször is bejárnak, és ezt képpé fogalmazni. Hogy mi van és mi történik az úton az iskola és az otthonuk között, hol vannak a súlypontok, a különös jelentőségű pontok... Izgalmas játék ez felnőtteknek is. Azt kértem tőlük: ne a szép rajz legyen most a cél, hanem ez a végiggondolás- és a rajz mellékesen készüljön el hozzá, a gondolatok jegyzeteléseként.

Volt, aki anekdotikus részletekkel egészítette ki a rajzát, vagy épp magyarázatokkal, ások pedig egészen lényegre törő kapcsolási rajzot készítettek, megint mások tájképet varázsoltak, vagy éppen a felhők közé repítették a maguk kicsi világát.
Rövid alkalom volt ez, alig egy óra, a rajzok nem is túl kidolgozottak. Mégis, annyi érdekes gondolatot vetnek fel - engem legalábbis még a munkámban is inspirálnak...
(A bejegyzésben most csak a 10 legjobban sikerült rajz szerepel.)

Vári Benedek 3.o

Vittorio Cadenazzi 3.o

Tóth Jerne 2.o

Várallyay Édua 2.o

Király Bernadett 4.o

Lipovszky Ábel 1.o

Debreceni Tamás 3.o

Fekete Zsófia 3.o

Ozsvári Mátyás 2.o

Paradicsommadár

Ozsvári Bendegúz 3.o

 Nagyon rég írtam utoljára, még októberben, így 9 szakköri alkalom rajzaival vagyok adós. Lassan felkerülnek ezek is, kezdjük a legutolsó, múlt keddi munkákkal.
Ott kezdem, hogy ebben az időszakban vásároltuk az eszközökre adott hozzájárulásokból (80.000 ft) az alábbi képeken látható dolgokat. 

Azaz: olajpasztell krétát, vízfestéket, vastag (18-as) ecseteket, akvarellceruzát (a szkséges mennyiség felét), fekete alkoholos filcet, fehér zselés tollat, hegyezőket, folyékony ragasztót, fekete tust, és varázsfilcet, tudjátok, amelyben a színesek két fehér filc is található, és ez átváltoztatja a színesek színét. Ezen a legutolsó alkalmon ezt a filcet, és a benne rejlő lehetőségeket próbáltuk ki. A farsanggal kompatibilis témaként színes, sőt, nagyon-nagyon színes papagájokat és paradicsommadarakat rajzoltunk, színpompás tollazattal. Vidám rajzok lettek. Némelyiket vízfestékkel kombináltuk... legközelebb talán sokkal bátrabban ötvözzük egyéb technikákkal.

Lipovszky Márton 3.o

Király Bernadett 4.o

Galambos Lívia 4.o

Galambos Eszter 4.o

Tóth Jerne 2.o

Nyári Rebeka 1.o

Fekete Zsófia 3.o

Bagi Kata 4.o

Vári Benedek 3.o

Pászti Zsombor 1.o

Várallyay Édua 2.o

Vittorio Cadenazzi 3.o

Debreceni Tamás 3.o

Lipovszky Ábel 1.o

Lipovszky Ábel 1.o

A második félévre nem 5000, hanem csak 2000 ft hozzájárulást kérnék. Ebből vásárolnánk még 8 doboz akvarellceruzát, szivacshengereket és különleges papírokat.

Képzelt térkép igazi kincsekről

Ozsvári Mátyás 2.o

Kedvenc kalandregényeinkre gondoltuk a rajzok készítése közben. Kitaláltunk egy izgalmas, vadregényes terepet, amelyben természeti objektumok - hegyek, erdők, szigetek, folyók, patakok, tenger - épp úgy előfordulhatnak, mint városok, várak, tornyok, labirintusok, valamint utak, föld alatti barlangok és járatok, hajók, vagy de akár tengeri szörnyek és sárkányok is. Aztán ezen a vidéken elrejtettünk egy kincset, sőt, mi több, A Kincset. Majd bejelöltük a térképen a hozzá vezető utat, nehogy eltévedjünk. Csak el ne felejtsük magunkkal vinni az expedícióra!

A térképeket először alkoholos filccel megrajzoltuk, aztán ceruzával kiszíneztük, jól összegyűrtük majd híg barnás-sárga vízfestékkel átfestettük, antikolás-képpen.
 (Tavaly már készítettünk a szakkörön kincskeresős térképet, de akkor technikailag fordított sorrendben - ez a mostani feladat-verzió sokkal jobban bevált.)

Lipovszky Márton 3.o

Bagi Kata 4.o

Galambos Lívia 4.o

Nyári Rebeka 1.o

Fekete Zsófia 3.o

Vittorio Cadenazzi 3.o

Ozsvári Bendegúz 3.o

Király Bernadett 4.o

Galambos Eszter 2.o

Várallyay Édua 2.o

Tóth Jerne 2.o

Tuza Bence 4.o

Debreceni Tamás 3.o

Lipovszky Ábel 1.o

Pászti Zsombor 1.o